Megpróbálsz ellene tenni valamit, akkor rejtélyes balesetben meghalsz, szemtanúk nincsenek. Elhallgattatnak. 120 ember dönt 6.7 milliárd ember életéről! Mind a 120 ember a világ leggazdagabb emberei. Most hajtják végre a második lépést: szuper államokat létre hozni: Európai Unió, Afrikai Unió, Ázsiai Unió , Észak-Amerikai Unió, Dél-Amerikai unió. Utána ha ez megvan, akkor egy totál gazdasági válságot szítanak, hogy elsősorban ne legyen elegendő élelem, hogy az emberek egymást gyilkolják le. Ezt hagyják egy kicsit, és utána hirtelen megmondják, hogy az egész bolygót egyesíteni kell, azért hogy a háborúk véget érjenek! DE! Ennek az ára: totális nép irtás, max népesség 1.5 milliárd ( az 500 milliót lehet kevesellték egy kicsit, hiszen 500 millió ember nem termel annyit mint 1.5 milliárd) , teljes szabad mozgás korlátozása, ha 3nál többet fingasz, akkor génhibás vagy és ki nyírnak, mindenkibe egy mikrochip, és bárhol vagy, bármit csinálsz mindenről tudni fognak. Ezért fognak létrehozni szuperszámítógépeket MI-vel. Nem lesz magán életed, nem gondolkozhatsz! Ha gondolkozol akkor képes vagy megkérdőjelezni a rendszert és nekik ez már tetszik. Ezért húzzák le a tanítást a béka segge alá. 2030-2040 környékére tervezik az egész világ fölötti irányítás megszerzését.
Youtubon keresőbe írjátok be: Gazdasági válság valódi oka
Ez egy 6 részes film arról hogy mi is a pénz valójában? Érdekes.
Ez ellen csak akkor lehet tenni valamit, hogy ha a gondolkodó nép össze fog és megbuktatja az egész hatalmat. Történelemben volt már rá példa: Egyiptomi birodalom, Római birodalom, Görög birodalom, Francia birodalom mind-mind össze omlott. Csak ezek katonai erővel lettek létrehozva. Más taktikát választottak.
Arra azért kíváncsi vagyok, hogy a földönkívüliek is olvassák-e ezeket, és látják-e hogy mi történik. Ha netalántán ezt is elolvassák annyi üzenetem van nekik: több ezer fény évre kerüljék el ezt a bolygót!


Miért nem fogjátok fel úgy ezt a kérdést,amin el lehet gondolkodni és miért tekintitek felesleges okoskodásnak?Igaz, az emberek nagy részének már gondolkodni is fáj. Őszintén szólva annyira szembeötlik a dolog, hogy az szinte ordít. Magyarország valóban nem a világ közepe csak egy kis ország a sok közül,ahol ha körülnézel a média már remekül dolgozik a fiatalok értékrendjének átformálásán is. Vagy ott a közoktatás - nem a fiatalok tanítása az elsődleges cél, hanem a nép elbutítása gondolok itt óraszámok csökkentésére és arra hogy ma már a diákok nem tisztelik a tanárjukat, leköphetik őket akár, a tanárnak nincs joga pofán vágni akárkit is mert kirúgják. Interneten nevelkedő beszűkült látókörű fiatalságot nevelnek, ezt látom ha a 15-14 évesek korosztályán nézek keresztül.Egyre jobban mérvadó a szexualitás, amivel érvényesülni lehet a médiában,a sok idétlen üres bohóckodás, a külsőségek és ahogy itthon is észrevehető nem feltétlen a tudást díjazzák, az boldogul aki csal. Az energiaforrásokról és a felmelegedésről már nem is beszélek, az ismerőseim szerint megint minden a paranoiás, sci-fi filmeken nevelkedett agyam szüleménye és a világ szép

http://multi.blog.hu/2008/10/30/osszees ... sag_mogott nyomán

Francia sokk az egyetemek sanghaji listája miatt

Le Monde
A sanghaji minősítő lista sokakat idegesít, ennek ellenére a leghitelesebbnek tekintik a felsőoktatás világában. Alig néhány év alatt ugyanis alaposan megnőtt az ilyen osztályozások száma, a világ egyetemeiről nem kevesebb, mint hat forog közkézen. A hivatalos értékelések mellett számtalan lap-összeállítás is létezik, de csak egy csábít igazán: a sanghaji.

Először 2003-ben tették közzé a Jiao Tong egyetem kutatói. Céljuk az volt, hogy a kínai egyetemeket viszonyítsák a világ legjobb felsőoktatási intézményeihez, különösen az amerikaiakhoz. Ennek érdekében a két szerző, Nian Cai Liu és Ying Cheng (Nien Kaj Liu és Jing Cseng) hat, véleményük szerint „objektív és könnyen ellenőrizhető" kritériumot használtak: bibliometria, a Science és a Nature tudományos folyóiratokban megjelent publikációk száma, az egyetem kutatóinak műveire való hivatkozások száma, a Nobel- és a Fields-díjasok száma, és e kritériumok tekintetében elért eredmény összevetése az intézmény nagyságával.

Franciaországban ennek az osztályozásnak közzététele hideg zuhanyt jelentett, az első százban ugyanis csak két francia intézmény szerepelt.

A sanghaji lista fő vetélytársa a Times Higher Education, amely 2004 óta minősíti a felsőoktatási intézményeket, és az értékelés részben azon alapul, hogy milyen hírnévnek örvend a szóban forgó egyetem a diákok és a munkaadók körében. Ám amikor legutóbb október 8-án közzétették, teljes érdektelenség fogadta.

A kínai besorolás ereje abban rejlik, hogy könnyen érthető, bár Joel Bourdin szenátor, aki 2008-ban tanulmányt írt az egyetemet minősítő listákról, ezt olyan „leegyszerűsítéseknek" tulajdonítja, amelyek szerinte torzítják az értelmezést. Franciaországban mindenesetre a sanghaji lista nyomán a politikusok kezdtek foglalkozni a témával.

Nagy vitát váltott ki Yves Gingras-nak, a montréali egyetem tanárának egyik tavalyi cikke, amely szerint az egyetemi reformot szorgalmazó erők saját politikájuk igazolására próbálják felhasználni a minősítésben foglaltakat: „Ha a francia egyetemek nagyon jó helyen szerepeltek volna, nehezebb lett volna a jelenlegi reformokat igazolni" - szögezte le.

2005 decemberében Gilles de Robien akkori felsőoktatási miniszter többek között azzal indokolta a felsőoktatási kutatási pólusok (PRES) létrehozását, hogy azok megteremtése az akkori háromról hétre növelné a francia egyetemek számát a sanghaji lista első száz létesítménye között. A PRES-program egyik kezdeményezője szerint a lista gyorsító szerepet játszott, jelezte a felsőoktatási-kutatási rendszer széttagoltságát és a nagyobb összehangolás szükségességét.

Ezzel együtt sokakat irritál a sanghaji lista média-hatása, mivel nem az egyetemeken folyó munka egészét elemzi, hanem csak néhány kritériumot emel ki. Miután a francia állam a sanghaji minősítést felhasználta az oktatás reformjához, most azt szorgalmazza, hogy Európa dolgozza ki saját minősítési rendszerét, amely megfelel az európai egyetemi modellnek. Az Európai Uniónak már 2010-re"térképet" kell kidolgoznia a legjobb mérnöki és közgazdasági oktatást nyújtó létesítményekről. Ám a leginformatívabb térkép sem lehet versenytársa egy egyszerűen olvasható osztályozásnak.


http://www.lemonde.fr/societe/article/2 ... _3224.html